Építési hitel

Az építési hiteleket több célra lehet igénybe venni. Ezek között szerepel az új lakóház építése, emeletráépítés, padlás(tető)tér beépítése, melynek során a meglévő épületre vagy annak padlásterében új, külön bejáratú, önállóan forgalomképes lakás kerül kialakításra társasház illetve többlakásos építkezés, melynek során azonos helyrajzi számú, önálló telken közös tulajdonnal (is) rendelkező több lakás jön létre azzal, hogy az egyes lakások önállóan forgalomképesek.

Az építési hitel fontos jellemzője, hogy a folyósítás szakaszosan történik, az építkezés előre haladtával, több (akár 5) részletben. Minden újabb kifolyósítás előtt szakmai ellenőr megy ki a helyszínre, aki ellenőrzi az építkezés előre haladtát. Egy-egy szakasz után tehát felmérik az ingatlan állapotát, és amennyiben reálisnak látja az értékbecslő az addigi befektetett összeget, akkor kerül sor a hitel következő részének a folyósítására. A hitelszerződés megkötése és az utolsó részlet kiutalása közötti időszakra, a még igénybe nem vett összegre "rendelkezésre tartási jutalékot" számít fel a bank.

Az állami támogatás feltétele, hogy nem lehet másik kamattámogatott kölcsönünk (vagy egy éven belül visszafizetjük), és az építkezés teljes költségvetésének 70%-át számlával kell igazolni (az elvégzett munkákat is). Ennek feltétele, hogy az Apeh által regisztrált vállalkozó lehet csak a számla kibocsátója. Amennyiben jogosultak vagyunk rá, lehetősége van közvetlen támogatások igénybe vételére is, mint pl. lakásépítési kedvezmény (szoc.pol.).

Általában jellemző a bankokra, hogy építkezésre az építési költség 50-70%-át hitelezik meg. Nagy mértékben függ a HBÉ (hitelbiztosítéki érték) megállapítása az ingatlan helyétől. A településeket ugyanis úgynevezett településminősítési kategórikákba sorolják, így pl. egy kis lélekszámú településen alacsonyabb HBÉ lesz megállapítva, mint pl. a fővárosban.