Lakásvásárlás költségei

A vételáron és a lakáshitel felvételével együtt járó kiadásokon kívül számos költségre érdemes tartalékolni. Mindenképp számolni kell a szerződés megkötésében közreműködő ügyvéd díjával, ahogy az adásvételi dokumentumok befogadásakor a földhivatalnál is le kell tenni az asztalra az eljárás díját. Jellemző, hogy az új lakásokat építő cégek átvállalják ezeket, azaz aki így veszi meg leendő otthonát, annak ezzel nem kell többletkiadásként számolnia, ám érdemes rákérdeznie. Használt lakásnál pedig ez épp olyan természetes költség, ahogy a banki hitel kiadásaira is gondolni kell, amely lakásvásárláskor mindenképp jelzáloghitel.

Az ügyvéd díja nevesebb jogászok esetében az ingatlan vételárának általában 1 százaléka, de némi utánajárással lehet találni olyat, aki 0,75 százalékot kér el a hivatalos papírok ellenjegyzéséért. Magától értetődik, hogy annál valószínűbb a kisebb arány, minél magasabb a vételár.

Új díjjal bővült a lista 2006. január 01-jától, ettől kezdve ugyanis földhivatali díjat is kérnek a lakásvásárlóktól. Ingatlanonként 6000 forintot kell kalkulálnia annak, aki a tulajdonjog bejegyzését kéri a földhivataltól, függetlenül attól, hogy lakáshitel segítségével, vagy banki hitel nélkül fizette ki a vételárat.

Ennél is magasabb számla érkezik azonban az illetékhivataltól az új tulajdonoshoz. Az adásvétel kétségkívül legmagasabb járulékos terhe ez, a pontos összeget pedig a vételár nagyságától függően határozzák meg. Számít még, hogy milyen minősítésű az ingatlan, más a helyzet például lakás, garázs, építési telek vagy nyaraló esetében. Szempont továbbá, hogy újonnan épült házban van-e a lakás, hiszen ez esetben kedvezményt vehet igénybe a tulajdonos.

Ingatlanok esetében az alapszabály az, hogy 10 százalék az illeték mértéke. Lakás esetében viszont sávosan határozzák meg a teher nagyságát: a vételárat alapul véve 4 millió forintig 2 százalékot kalkulálnak, az afölötti részre pedig 6 százalékot szabnak ki.



Haszonélvezet esetén is számolni kell az illeték terhével: a vevőnek és a haszonélvezőnek is fizetnie kell, ha a két tranzakció együtt történik. A haszonélvezet esetén a használat értékével csökkentett forgalmi értéket veszik alapul az illeték kiszabásakor.

Kedvezmény jár akkor, ha lakást cserélnek a tulajdonosok. Ilyen csere esetén csupán a vételár különbözete számít, ez lesz az illeték alapja. Ez után kalkulálják ki a 2, illetve 6 százalékos illetéket. Hasonlóképpen kedvezőbb a díjazás, amennyiben a lakás vételével egyidejűleg el is ad egy másikat valaki: amennyiben a vásárlást megelőző vagy azt követő évben írja alá az eladásról szóló szerződést, akkor a cserepótló illetékkedvezményre lesz jogosult. Ez esetben a cseréhez hasonlóan a különbözetet veszik alapul, méghozzá az eladott és a megvett lakás vagy ház árából kalkulálva. Nem számít, hogy melyik ingatlan értékesebb, mindig a nagyobb összegből kell kivonni a kisebbet az illeték alapjának meghatározásához, azután következik az előbbi százalékok kiszámítása.

A fiatalok első lakáshoz jutása is a támogatási elvek egyike, ezért a 35 éven aluliak esetén jár a kedvezmény akkor, ha valaki első tulajdonát szerzi meg, feltéve, hogy a teljes vételár nem haladja meg a 8 millió forintot. Ügyelni kell arra, hogy nem csupán a vásárlás időpontja számít, nem jogosult a kedvezményre az sem, akinek a nevén korábban bármikor volt ingatlan, ide értve az 50 százalékot meghaladó résztulajdont is. Az illetékkedvezmény mértéke 50 százalék, de maximális összege csupán 40 000 forint lehet.



Nem terheli illeték a telkek vevőit akkor, ha azon belátható időn belül építkezni szeretnének. Ez esetben nyilatkozni kell arról, hogy az illető építkezni szeretne, s a vásárlást követő négy esztendőn belül azt be kell fejezni. Erről használatbavételi engedélyt kell bemutatni az illetékhivatalnak. Ha ez elmarad, az illetékmentesség érvényét veszti, és utólag ki kell fizetni a 10 százalékot.

Lényeges még az újépítésű ingatlanok esetén járó mentesség, hiszen aki igazolhatóan újépítésű ingatlanforgalmazással foglalkozó cégtől vásárol lakást lakáshitel segítségével vagy anélkül, az meghatározott értékig illetékmentességre számíthat. Amennyiben a vételár nem haladja meg a 15 millió forintot, teljes egészében elengedik az illetéket, amennyiben ennél több kerül a szerződésbe, akkor a 15 millió forint feletti összeg 6 százaléka kerül a számlára. A 30 milliónál drágább otthonok esetén mindenképp kell illetéket fizetni.



Néhány más tényező is befolyásolja az illeték mértékét. Nem számítanak föl ilyen közterhet azoknak, akik előző otthonukat természeti katasztrófa következtében veszítették el, és nincs más lakásuk, és hasonlóan mentesül a terhek alól az, akinek előző ingatlanát kisajátították, és azért csereingatlant kapott. A meg nem fizetett illetéket ma már az APEH hajtja be. (Az adókról és az illetékekről Ingatlanadó címen írtunk a www.hitelkalkulator.hu másik cikkében.)